You are here

Glossary

Kémiai kifejezések
Kémiai anyag

A kémiai elemekre, vegyületekre, valamint a vegyületek és elemek keverékeire általában használt megnevezés.

Vegyi anyag

Ez a kifejezés használatos az alapvető munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályokban:
A munkatevy chemical element or compound, on its vagy mestershemical element or compound, on its own or admix illetve szennyezcal element or compound, on its own o vagy keverennyezcal element or compound, on its own or admixed, a atty keverennyezcal esa szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozt kev.

Vegyi árucikk

Olyan tárgy, amely a gyártás során olyan különleges formát, felületet vagy formatervezési mintát kap, amely a funkcióját nagyobb mértékben határozza meg, mint kémiai összetétele.

Jellemzően gumiabroncsok, műanyag bútorok, elektronikai eszközök, szintetikus szálak felhasználásával készült textiltermékek, kábelek

Vegyipari termék

Egy vagy több vegyi anyagból vagy vegyületből álló termék. Funkcióját nagymértékben kémiai összetétele határozza meg.
Pl. ragasztók, festékek, tinták, fertőtlenítőszerek, biocid termékek, lágyítószerek, szilikon, tűzijátékok, kenőolajok stb.

Vegyület

Két vagy több kémiai elemből álló kémiai vegyület.

Veszélyes anyag

A veszélyes anyagok osztályozása a CLP-irányelvben meghatározott kategóriákon alapul. E kategóriák magukban foglalják a fizikai veszélyeket (robbanóanyagok, tűzveszélyes anyagok, instabil anyagok stb.), az egészségi veszélyeket (az egészségre gyakorolt rövid vagy hosszú távú káros hatások valamennyi szempontja) és a környezeti veszélyeket (vízi környezet stb.).

Por

Egy anyag vagy keverék gázban  (általában levegőben) lebegő szilárd részecskéi.

Füstök

A füst kifejezés különösen a levegőben lebegő szilárd finomrészecskékre vonatkozik, amelyek gyakran megolvasztott anyagokból jönnek létre elpárologtatás útján (pl. hegesztési vagy gumifüstök).

Gáz

olyan anyag, amely:
i. 50 oC-os hőmérsékleten 300 kPa-nál nagyobb (abszolút) gőznyomással rendelkezik; vagy
ii. 20 oC-os hőmérsékleten 101,3 kPa normál nyomás mellett teljesen gáz halmazállapotú.

Keletkezett, levegőt mérgező szennyezőanyagok – lásd: Keletkezett anyagok
Keletkezett anyagok – keletkezett, levegőt mérgező szennyezőanyagok

Anyagok és levegőt mérgező szennyezőanyagok keletkezhetnek a munkahelyi folyamatok, például olyan égési folyamatok során, ahol gőz, kipufogógáz és füst szabadul fel, illetve a port kibocsátó csiszolási és vágási folyamatok eredményeként. Ezek a keletkezett anyagok és levegőt mérgező szennyezőanyagok veszélyesek lehetnek.

Veszélyes anyag – lásd: „Ártalmas anyag”

Egy olyan anyag, amely megfelel a CLP-rendelet I. melléklete 2–5. részében megállapított fizikai veszélyre, egészségi veszélyre vagy környezeti veszélyre vonatkozó kritériumoknak, és amelyet besoroltak az e mellékletben előírt, megfelelő veszélyességi osztályba.

A veszélyes anyagok osztályozása a CLP-irányelvben meghatározott kategóriákon alapul. Ezek a kategóriák a következők: fizikai veszélyek (robbanóanyagok, tűzveszélyes anyagok, instabil anyagok stb.), egészségi veszélyek (az egészségre kiható rövid és hosszú távú veszélyek minden aspektusa), valamint környezeti veszélyek (vízi
környezet stb.) 
A veszélyes anyagokat és ártalmas anyagokat gyakran egymás szinonimájaként használják. Nincs egyértelmű különbség a kettő között, a nyelvi preferenciák játszanak szerepet a használatukban.

Folyadék

A folyadék olyan anyag vagy keverék, amely esetében  
i) 50 °C-on a gőznyomás legfeljebb 300 kPa (3 bar);
ii) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz-halmazállapotú; és  
iii) amelynek olvadáspontja vagy kezdeti olvadáspontja 101,3 kPa normál  nyomáson 20 °C vagy annál alacsonyabb;

Keverék

A „keverék” kettő vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat.

Folyamatok során keletkező szennyező anyagok:

A folyamatok során keletkező szennyező anyagok létrejöhetnek bármilyen típusú, munkahelyi expozícióhoz vezető folyamatból származó kibocsátásként, pl. égési folyamatokból, olyan folyamatokból, amelyek fizikai vagy kémiai úton lebontják vagy másképpen módosítják a kiindulási anyagot.

Szilárd anyag

Szilárdnak olyan anyagot vagy keveréket nevezünk, amely nem felel meg a folyadék vagy gáz meghatározásának (CLP).

A szilárd jellemző egy halmazállapot. Jellemzője a szerkezeti merevség és az alak- vagy térfogatváltozással szembeni ellenálló képesség.

Anyag

„anyag”: természetes állapotban lévő vagy bármely gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, beleértve a stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagokat és az alkalmazott folyamatból származó bármely szennyeződést, de nem beleértve olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthetők; Kémiai elem, illetve két vagy több kémiai elemből álló kémiai vegyület.

Egészségvédelem és biztonság
Rákkeltő

„Rákkeltő”: olyan anyag vagy anyagok keveréke, amely rákot okoz vagy a rák előfordulásának gyakoriságát növeli.

Robbanóanyag

Robbanóképes anyag vagy keverék: olyan szilárd vagy folyékony anyag, vagy anyagok keveréke, amely önmagában is képes kémiai reakció révén gázt fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz. A pirotechnikai anyagok akkor is ide tartoznak, ha nem fejlesztenek gázt.

Expozíció

Az expozíció azt jelenti, hogy egy bizonyos anyag előfordul a munkavállaló környezetében, és belélegzéssel, a bőrön (szemen, fülön is) keresztül vagy lenyelve bekerülhet a munkavállaló szervezetébe. 

Egy szervezet vegyi, radiológiai vagy fizikai anyaggal való érintkezése. Számszerűsítve az expozíció a szervezet (például bőr, tüdő, bél) cserehatárain és felszívódásra rendelkezésre álló anyag mennyisége.

Tűzveszélyes

A CLP megkülönbözteti a tűzveszélyes gázokat, aeroszolokat, folyadékokat és szilárd anyagokat, és különböző kritériumokat alkalmaz rájuk. Az egyszerűsített meghatározás szerint minden olyan anyag tűzveszélyesnek minősül, amely hajlamos a gyulladásra és égésre, vagy elősegíti más anyagok gyulladását és égését.

Veszély

Veszélynek minősül minden, ami kárt okozhat. A veszélyek kihatással lehetnek az emberekre, a tulajdonra és a folyamatokra. Balesetekhez és egészségkárosodáshoz, veszteséghez, gépi károkhoz stb. vezethetnek. 

Lenyelés

Élelmiszer, gyógyszer, folyadék vagy más anyag szájon át történő bevitele. 

Belélegzés

A levegő beszívása a légutakba és a tüdőbe

Bőrirritáció

„Bőrirritáció”: a bőr reverzibilis károsodása a vizsgált anyagnak legfeljebb 4 óra időtartamú hatását követően.

Mutagén

„Mutáció”: egy sejtben a genetikai állomány mennyiségének vagy szerkezetének maradandó változása. A „mutáció” kifejezés mind a fenotípus szintjén megjelenő örökölhető genetikai változásokra, mind a DNS mögöttes módosulásaira – ha ismert – (ideértve a bázispárok egyedi módosulását és a kromoszomális transzlokációkat) vonatkozik.

Reprodukciós toxicitás

„Reprodukciós toxicitás”: magában foglalja a felnőtt hímnemű és nőnemű egyedek szexuális működésére és termékenységére gyakorolt káros hatásokat, valamint az utódokban megjelenő fejlődési toxicitást.

Kockázat

A foglalkozási kockázat egy veszéllyel szembeni expozíció eredményeként jelentkező sérülés vagy betegség valószínűségére és súlyosságára vonatkozik. 

Szenzibilizálók

„Légzőszervi szenzibilizáló”: olyan anyag, amelynek belélegzése a légutak túlérzékenységét okozza.

„Bőrszenzibilizáló”: olyan anyag, amely a bőrrel való érintkezést követően allergiás tünetekhez vezet

Szenzibilizáló

„Légzőszervi szenzibilizáló”: olyan anyag, amelynek belélegzése a légutak túlérzékenységét okozza.

„Bőrszenzibilizáló”: olyan anyag, amely a bőrrel való érintkezést követően allergiás tünetekhez vezet

Toxikus (akut)

Jogi szempontból egy vegyi anyag (anyag, keverék) akut toxicitásúnak minősül, ha megfelel az alábbi CLP-kritériumoknak:
„Akut toxicitás”: az anyagból vagy keverékből egyszer, vagy 24 órán belül többször szájon át vagy bőrön át kapott dózis, illetve 4 órán keresztül történő belélegzés folytán jelentkező káros hatások.

A CLP megkülönbözteti a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitást.

Toxikus (egyéb)

A veszélyes anyagokkal szembeni expozíció egyes szervek károsodását idézheti elő. A CLP megkülönbözteti az egyszeri, illetve az ismétlődő expozícióból eredő, egyes szerveket érintő károsodásokat.

Jogszabályi háttér
CAD

lásd: A vegyi anyagokról szóló irányelv

A rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv

2004/37/EK irányelv (a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló, ún. CMD-irányelv) 
(2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

A vegyi anyagokról szóló irányelv

98/24/EK irányelv (a vegyi anyagokról szóló, ún. CAD-irányelv)
(1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

Osztályozás, címkézés és csomagolás és a CLP rövidítés

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete
(2008. december 16) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (CLP-rendelet)

CLP

lásd: Osztályozás, címkézés és csomagolás

CMD

lásd: rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv

GHS

lásd: Globálisan harmonizált rendszer 

Globálisan harmonizált rendszer

A GHS

Foglalkozási expozíciós határértékek

2009/161/EU irányelv – indikatív foglalkozási expozíciós határértékek

OEL

lásd: Foglalkozási expozíciós határértékek 

REACH

lásd:  A vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása

A vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása

1907/2006/EK rendelet (REACH-rendelet)
(2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról

Biztonsági adatlap

1907/2006/EK rendelet – REACH-rendelet

SDS

lásd: Biztonsági adatlap

Rendelkezések és eljárások
Ellenőrző intézkedések – lásd: Intézkedések

A veszélyes anyagok keletkezésének és az expozíció kockázatának csökkentésére irányuló valamennyi intézkedés.

Veszélyt jelző piktogramok

„Veszélyt jelző piktogram”: grafikai kompozíció, amely magában foglal egy szimbólumot és egyéb grafikai elemeket, mint például egy olyan határszegélyt, háttérmintázatot vagy színt, amelyet az adott veszélyességi információ közlésére szánnak;

Figyelmeztető mondat

„Figyelmeztető mondat”: egy adott veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag vagy keverék jelentette veszély természetét, beleértve adott esetben a veszély mértékét is;

Levegőt mérgező szennyezőanyagok

A levegőt mérgező szennyezőanyagok koncentrációjának munkahelyi mérése. A méréseket arra használhatják, hogy megmérjék a munkavállalók munkahelyi expozícióját vagy a levegőt mérgező szennyezőanyagok koncentrációját, például a szivárgást, azonosítsák a levegőt mérgező szennyezőanyagokat kibocsátó forrásokat, valamint értékeljék a helyi légelszívás hatékonyságát annak meghatározása érdekében, hogy milyen intézkedésekre van szükség. Attól függően, hogy milyen anyagot mérnek, különféle mérőeszközök állnak rendelkezésre. 

Az expozíció mérése

A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni expozíciójának technikai mérése anyag-/anyagcsoport-specifikus mérési módszerek és eszközök alkalmazásával. Főként a levegőben található koncentrációk munkahelyi ‒ folyamatos vagy eseti ‒ mérését, valamint a veszélyes anyagok vagy metabolitjaik expozíció által érintett munkavállaló(k) biológiai anyagaiban (pl. vérben vagy vizeletben) előforduló mennyiségének mérését alkalmazzák

Intézkedések – ellenőrző intézkedések

A biztonság és egészség növelésére irányuló valamennyi intézkedés. Az intézkedések csökkenthetik a veszélyes anyagok keletkezését vagy az expozíció kockázatát. 

Szervezési intézkedések

A veszélyes anyagokkal szembeni expozíció szervezési eszközök révén történő csökkentésére irányuló valamennyi intézkedés (pl. az expozíció által érintett területen dolgozó munkavállalók számának csökkentése)

Egyéni védőeszközök és a PPE rövidítés

„Egyéni védőeszköz”:

a) olyan eszköz, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy viselve vagy kézben tartva megvédje az adott személyt az egészségét vagy biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben;

b) az a) pontban említett eszközök azon cserélhető alkotóelemei, amelyek az eszköz védőfunkciója szempontjából nélkülözhetetlenek;

c) az a) pontban említett eszközökhöz tartozó, nem kézben tartott és nem viselt kikötési rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy az adott eszközt valamilyen külső eszközzel vagy biztos rögzítési ponttal összekapcsolják, és amelyeket nem úgy terveztek, hogy állandóan rögzítettek legyenek, továbbá amelyek nem tesznek szükségessé rögzítési munkálatokat a használat előtt;

Kockázatértékelés

A foglalkozásikockázat-értékelés célja a munkavállalók egészségének és biztonságának megóvása. A kockázatértékelés magában foglalja a kockázatok azonosítását, a kockázat súlyosságának értékelését és annak eldöntését, hogy szükség van-e a kockázat csökkentésére irányuló intézkedésre.
Az egészségvédelmi és biztonsági törvények szerint minden munkaadó köteles rendszeres kockázatértékelést végezni.

Biztonsági adatlapok (SDS)

Az SDS információkat biztosít egy vegyipari termék tulajdonságairól, veszélyeiről, illetve utasításokat tartalmaz annak kezelésével, ártalmatlanításával és szállításával, az elsősegéllyel, valamint az expozíció csökkentésére szolgáló tűzvédelmi és biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. Az SDS-ben feltüntetett információkra azért van szükség, hogy megértsük a kockázatokat és megtudjuk, hogyan kezelhetjük biztonságosan a vegyipari terméket.

Helyettesítés

Veszélyes anyag, vegyipari termék vagy veszélyes anyagokat előállító folyamat kevésbé veszélyes anyaggal, vegyipari termékkel, illetve folyamattal való helyettesítése.

Technikai intézkedések

A veszélyes anyagokkal szembeni expozíció technikai eszközök alkalmazásával történő csökkentésére irányuló valamennyi intézkedés